Sziasztok! :D Hosszú-hosszú
kihagyás után ismét sikerült összehoznunk a blogprojektes csapatot. Pedig
már reménykedtetek, ugye? Ez a téma már egy ideje érlelődik bennünk, de
kivitelezésre még nem került, szóval vágjunk is bele! Júniusban a városok témát
járjuk körbe, legyen szó valós vagy fiktív helyszínekről.
Elsőként összegyűjtöttük a kedvenc városainkat, és a
könyveket, amik vagy ott játszódnak, vagy az adott város fontos szerepet tölt
benne be.
1. Eger
Én hazai csajszi vagyok, és
szerelmes Egerbe. Sokszor jártunk már ott, és egyszerűen imádom a sétálóutcák
hangulatát, a vár és a minaret látképét, a bazilikát, és azt, hogy eltalálok a
mini Lírába. :P És lehet, hogy hülyeség,
de még mintha az emberek is kedvesebbek lennének. Nézőpont kérdése.
Csak egy könyvet tudok hozzá
kapcsolni: az Egri csillagokat. És
talán amiatt, hogy kötelező volt, vagy mert még túl fiatal voltam hozzá, de
anno tizenkét évesen nekem maga volt a pokol. Minden más kötelezővel
kiegyeztem, de ezzel az eggyel valahogy nem voltam képes, s csak a filmnek
köszönhettem, hogy felfogtam belőle valamit, amit a régies nyelvezettől nem
igazán sikerült. Viszont ahogy körvonalazódott előttem a sztori, egyre jobban
tetszett, és a filmet azóta is megnéztem párszor, viszont a könyvet nem
olvastam ki. :/ Talán majd egyszer.
Egyébként ez érdekes. A
legtöbben úgy utálják a kötelezőket, hogy ki se nyitották őket. Egyszerűen ez
az emberi természet, parancsra nem tud szeretni egy könyvet, talán még akkor
sem, ha épp tetszik vagy egyébként tetszene is neki. És erre szerintem nem az a
megoldás, hogy cseréljük le a kötelező olvasmányokat, mert hiába nyomnának a
kezünkbe egy Harry Pottert vagy egy Útvesztőt, akkor rájuk néznénk ferde
szemmel.
Nálunk osztályon belül volt
is probléma ebből még év elején, hogy az osztály túlnyomó része semmit sem
olvasott el nyáron a kötelezőkből. (Mellesleg megjegyezném, nem is volt
egyértelmű, hogy el kéne olvasni, mert a listán csak annyi szerepelt, hogy év
elején ezekkel kezdünk, legyenek ott a polcon.) Így az irodalomtanárunk azt
találta ki megoldás gyanánt utolsó órán, hogy mindenki írja fel egy papírra
azoknak a könyveknek a címét, amiket a tanév folyamán olvasott. A legtöbben
röhögve benyögték, hogy kész, anélkül, hogy bármit is írtak volna a lapra, mi
meg a barátnőimmel veszettül körmöltünk, hogy minden idejében ráférjen. Az
összegyűjtött könyvcímekből pedig elvileg majd jövő év elején közösen
kiválasztunk párat, amit mindenkinek el kell majd olvasnia. Hát, meglátjuk,
hogy fog működni….
2. Budapest
Nem, nem élnék Budapesten,
már csak azért sem, mert egy topográfiai analfabéta vagyok, és képes vagyok egy
három utcából álló faluban eltévedni. Viszont imádom! És megint csak a hangulat
miatt. Ha egy városnak lehet saját személyisége, akkor Budapest egy
szenvedélyes, örökmozgó, kultúrafüggő partiarc.
Eskü, már az élmény, ha csak átautózol rajta. És elképzelhető, hogyha
ténylegesen odaköltöznék, már elvesztené a különlegességét, és természetesen
számtalannyi hátránya van a nagyvárosi életnek. Szóval nekem egyelőre bőven
elég, ha párszor csak átutazok rajta. :)
Első könyv, amit ide tudok
kötni, A Pál utcai fiúk. Emlékszem,
mikor anya meglátta a kezembe, nem volt biztos benne, hogy ezt kéne olvasnom a lehangoló és tragikus befejezés miatt. Emlékszem, hogy mire megkaptuk, mint
kötelező olvasmányt, akkorra én már vagy ötször kiolvastam, annyira tetszett. Igen,
síros, igen, borzalmas, igen, szörnyű, hogy a gyerekek mire képesek és hogy
mivé képes válni egy játék. És azt hiszem, pont ezek miatt szerettem.
Szinte minden híresebb gimis
regénynek Budapest a színtere, gondoljunk csak a műfajteremtő SzJG-re (meg amúgy az összes Leiner
Laura-könyvre), a Hűvösvölgyi Sulira,
a Sulijegyzetekre, a D.A.C.-ra, stb. Elképesztő, mekkora kultusza
lett itthon ennek a műfajnak, és milyen gyorsan jelentek meg újabb ás újabb
könyvek a témában. És szerintem illik is egymáshoz Budapest és a tiniélet mint
körüljárható, szétboncolható és darabokra szehető téma.
Viszont! A másik személyes
kedvencem a Rémálom-trilógia
Böszörményi Gyulától. Az itt megjelenített főváros egy steampunk hangulatú
helység, ahol a démonok és emberek egyfajta szimbiózisban élnek együtt. A
démonok egyébként talán a legegyszerűbb és legkötetlenebbül értelmezhető
fantasy alapanyag, és az én szememben a Rémálom-trilógia démonfelfogása máig a
legzseniálisabb elképzelés! A démonok révén szembeállítja egymással az egyén és
a társadalom akaratát, boncolgatja, melyik a fontosabb, melyik nyomásnak kell
engednünk. A démonok segítségével úgy ír a kiközösítésről, a velünk szemben
támasztott elvárásokról, és a beilleszkedés sötét titkairól, hogy a mélyre hatoló
társadalomkritika mellett egyben egy élvezhető, humoros, izgalmas ifjúsági
fantasy regényként is tökéletesen megállja a helyét. Sokoldalú könyv, akár csak
a fővárosunk. :)
***
Belőlem ennyi elég is volt. Írjátok meg kommentben,
nektek melyik a kedvenc akár hazai, akár külföldi városotok, valamint itt lent
a többeknél is találhattok ilyen posztokat. Holnap újra övünk. Sziasztok! :)
Molybirodalom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése